Az unikornis

...(magyarul egyszarvú) több nép mítoszaiban, meséiben is felbukkan. Fehér színű, lótestű, őzlábú és oroszlánfarkú lény, amelynek homlokát hosszú, csavaros mintázatú szarv díszíti. Ezzel ökleli fel ellenségeit, de a hiedelem szerint a porrá őrölt szarv a mérgek hatását is közömbösíti. Az unikornis ugyanakkor jámbor állat. Úgy tartják róla, hogy járás közben nem tapossa le a füvet, s nem lép rá a bogarakra, csúszómászókra, és a földön lévő egyéb apró élőlényekre. A pompás lény repülni is tud és úgy vágtat a víz felszínén, hogy nem süllyed el. Bár a valóságban az unikornis nem létezik, néhányan tudni vélik, hogy egy apró trükkel befogható. Csupán egy hajadon lányt kell az útjába ültetni, s a szelíd jószág letérdel előtte, fejét az ölébe hajtja, így teljesen védtelenné válik.

A tűzmadár

... avagy főnix az unikornishoz hasonlóan a kínaiak szent állatának számít. Mindemellett az egész világon jól ismert szimbólum, benne van például Debrecen város címerében is. A csillogó vörös-arany tollazatú madár legalább 500 évig él, amikor pedig megőregszik, illatos ágakból fészket készít magának. Ezután szembefordul a nappal, amelynek hevétől (más forrás szerint a főnix énekétől) a fészek lángra lobban. A madár a szárnya csapkodásával tartja életben a tüzet, egészen addig, amíg a fészkével együtt maga is el nem porlad. Pusztulása azonban nem végérvényes, mert a hamvakból egy új főnix születik. Az egyiptomiak hite szerint az ifjú tűzmadár az öreg főnix maradványait bebalzsamozza. Ezután egy mirhából készült tojásba helyezi és Héliopoliszban, a Nap városában temeti el. A tűzmadár a keresztények számára is fontos jelképpé vált, hiszen halálával és feltámadásával a Megváltó Krisztus sorsára emlékezteti a híveket.